• Megjelenítés

árgyelán ágnes

Új piacvezető telekomcég jött létre Magyarországon

Az Invitel lakossági üzletágának megvásárlásával a Digi Csoport átvette az első helyet a vezetékes televíziós piacon, valamint a vezetékes internet- és telefon szegmensben a második helyre lépett a szolgáltatók versenyében. Mindemellett a Digi hazai növekedése is folytatódhat, egy másodlagos tőzsdei bevezetés sincs kizárva Budapesten - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Ryszka Sambor, a Digi Kft. ügyvezető igazgatója. Gereben András, az Equilor Befektetési Zrt. elnöke, a Digi-Invitel-tranzakciót lebonyolító Equilor Corporate Finance képviselője hozzátette: nagyot nyerne a magyar tőzsde egy újabb telekom cég megjelenésével, a szektorban látott fokozott M&A-aktivitás pedig továbbra is fennmaradhat, miután a nagyobb szereplők a még a piacon lévő kisebb szolgáltatók felvásárlásával bővülhetnek.

Pár ilyen hónap, és feltámadhatnak a magyar bankbetétek nagy riválisai

Lassult a pénzpiaci alapok vagyonkiáramlása, ebben nagy szerepe lehet a hozamgörbe rövid végén is látható hozamemelkedésnek. Ettől még a hozamkörnyezet továbbra is alacsony, így a pénzpiaci alapok kétharmada nem is tudott pozitív teljesítményt felmutatni az első félévben. Amelyiknek viszont sikerült, többet hozott, mint az éven belüli bankbetétek, igaz, ehhez többnyire az kellett, hogy forinttól eltérő devizában fektessen be. Ha folytatódik a hozamok emelkedése, a pénzpiaci alapok évek óta tartó nyűglődése is véget érhet.

Bekövetkezett, amitől mindenki tartott: odacsaptak régi befektetési kedvencünknek

Az általunk megvizsgált 65 hazai kötvényalap alig több mint egytizede tudott pozitív féléves hozamot felmutatni az idei első félévben, ezek is csak azért, mert befektetési politikájuk szerint nem csak magyar kötvényeket válogathatnak a portfólióba. Bekövetkezett tehát az, amire számítani lehetett: a globális és a magyar piacon is meginduló kötvénypiaci hozamemelkedés odavágott a kötvényalapoknak. Mindezt a gyenge hozamok mellett az értékesítési számok is bizonyítják: a januárt kivéve minden hónapban tőkekivonás jellemezte a kategóriát.

Mi lelte a népszerű magyar befektetést? A profik fele csütörtököt mondott

A piacok idei első félévben látott hektikussága megosztotta az abszolút hozamú alapokat: egyik felük pozitív, másik felük pedig negatív hozamot ért el, így a teljes szegmens átlagban nem gazdagította a befektetőket. Ettől még voltak kiugró hozamok, az OTP EMDA és az OTP Trend Alap A sorozata is 10% felett teljesített, holott tavaly a jó piaci környezetben is csak három alap ugrotta meg ezt a szintet. A legtöbb vagyont továbbra is az OTP Supra kezeli, a legnagyobb alapok közé 13 milliárd forinttal lehetett bekrülni.

Százezrek alól rúgja ki a mankót a kormány új cafeteriajavaslata

"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például 2050-ig a korhatár további 7 évvel történő kitolása, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.

Három ábra arról, hogy szedték meg magukat a részvényralin a magyar alapkezelők

Több szempontból is jól jött a tavalyi részvénypiaci rali a hazai alapkezelőknek: amellett, hogy a tíz legnagyobb szereplő tovább növelte a kezelt vagyonát, a többség a profitban és a vagyonarányos megtérülésben is látványos felfutást ért el. A legnagyobb szereplő a piacon továbbra is az OTP Alapkezelő, amely profitban is veri a teljes mezőnyt, de a vagyonarányos megtérülés alapján már az Aegon van az élen, míg a Hold Alapkezelő (korábban Concorde) kezelt vagyon és profit oldalon is kisebb csökkenést szenvedett el.

Megélhetési vállalkozók árasztják el Magyarországot, de azért vannak érdekes befektetési sztorik

A tavalyi év után idén is folytatódhat a magyar M&A piacon látott növekedés ügyletszámban és ügyletértékben is, de a piac bezárkózása árnyalja a képet - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Zsembery Levente, a HVCA elnöke és az X-Ventures vezérigazgatója, miután 2017-ben a régióban Magyarországon volt a legmagasabb az úgynevezett hazai tranzakciók aránya. A szakember beszélt arról is, hogy bár az új Jeremie-körrel ismét jelentősebb összeget lehet kihelyezni a magyar innovatív cégeknek, egyre több a megélhetési vállalkozó is, akik bár tudják magukról, hogy nem vállalkozó alkatok, a sok pénz miatt mégis kockáztatnak.

Milliárdok ömlenek a magyar ingatlancsodába - Indokolt a mánia?

Legutoljára tavaly augusztusban volt kisebb tőkekiáramlás az ingatlanalapoknál, egyébként töretlen a népszerűségük: csak idén áprilisig közel 115 milliárd forintnyi friss tőkét gyűjtöttek, ezzel pedig már a legtöbb vagyont kezelő kategóriának számít az ingatlanalap a magyar befektetési alapok piacán. Cikkünkben utánajártunk, mire ez a nagy felhajtás: vajon a kiemelkedő hozamok csábítanak egyre több befektetőt az ingatlanalapokba, vagy mindez csak egy indokolatlan mánia/lufi, ami előbb-utóbb kipukkan? Arra jutottunk, hogy a fiókok elérhetősége minden más szempontot letarol.

Véget ért a jó világ a nyugdíjra készülő magyaroknak: évek óta nem történt ilyen

Az elmúlt pár évben rendre arról számoltunk be, milyen jó hozamokat értek el tagjaiknak az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak, de ez a jó sorozat most véget ért: az MNB legfrissebb adatai szerint 2018 első negyedévében az önkéntes és magánkasszák is negatív hozamot értek el tagjaiknak, különösen a magánnyugdíjpénztárak, ahol a magasabb részvénykitettségnek most meglett a böjtje.

Milyen 4%-os növekedés? Nincs ember, aki dolgozzon Magyarországon

Ma már nem működik, hogy külön beszéljünk európai és magyar gazdaságról, mert még az európait is nagyon nehéz elvonatkoztatni a globális kilátásoktól, hát még a magyart az európaitól - mondta Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Portfolio-nak adott interjúban. Szerinte ilyen körülmények között arról beszélni, hogy egy gazdasági miniszter maga szállítja majd a 4%-os GDP-növekedést, inkább káros, hiszen ezzel azt mondjuk, hogy olyan dolgok felett van hatalmunk, amelyek felett valójában nincsen. A szakember emellett beszélt arról is, mi lehetne a megoldás a munkaerőhiányra, mikor térhet vissza az infláció Magyarországra és meddig maradhat fenn a stabilitás a forint piacán.

Bomba hír a lakossági állampapíroknál - Ennyi volt a könnyű pénzszerzés a bankoknak?

Évek óta kritizálják az ÁKK-t, amiért hallgatólagosan beleegyezett abba, hogy a bankok is lakossági állampapírokhoz jussanak. Ez olyan méreteket öltött, hogy tavaly már több állampapírt vettek az intézményi szereplők, mint a magyar lakosság. És bár a lakossági állampapírok sikersztorijának köszönhetően érdemben nőni tudott a belföldi szereplők kezében lévő államadósság aránya, a lakossági állampapírok ilyen mértékű felfutása jelentős kamatfizetési terhet ró az államra és ezzel együtt az adófizetőkre. Itt azonban a fordulat: úgy értesültünk, nem hivatalos visszavásárlásba kezdett az ÁKK a bankoknál lévő lakossági állampapírokból, ezt végül az ÁKK is megerősítette.

Évek óta nem látott nyugdíjpénzeső: taroltak a magánkasszák

Évek óta nem látott nyugdíjpénzeső: taroltak a magánkasszák

Ismét a magánnyugdíjpénztárak kerültek ki győztesként az önkéntes pénztárakkal folytatott küzdelemből, már ami a hozamokat illeti: a magánkasszák tavaly átlagban 9% felett hoztak tagjaiknak, míg az önkéntes kasszák 6,5%-ot, a magánnyugdíjpénztárak esetében ilyen magas éves átlagos hozamot utoljára 2012-ben mérhettünk. Az MNB friss adatai szerint mindkét pénztártípusnál csökkent a tagok száma 2017-ben, de az önkéntes kasszáknál az egyéni befizetések aránya bőven 90% fölé nőtt 2017 utolsó negyedévében.

Már havi 200 ezres fizetéssel te lehetsz a bankok kedvence

Már havi 200 ezres fizetéssel te lehetsz a bankok kedvence

Egyre több magyar milliomost szolgál ki a hazai prémium banki szektor, a Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján már több mint 220 ezer ügyfélszámlát kezelnek a szolgáltatók. A prémium banki magasabb színvonalú kiszolgálást sok banknál már havi 200-300 ezer forintos havi számlajóváírással is igényelni lehet, a másik lábon 2 millió forintos megtakarítás is elég lehet ahhoz, hogy valaki prémium ügyféllé váljon. A felmérésből kiderül az is, hogy a vidékről egyre inkább a főváros felé tolódik a prémium ügyfelek koncentrációja, olyannyira, hogy már több a fővárosi ügyfél, mint a vidéki.

Átlépte a magyar milliomosklub a bűvös határt - Sosem voltak még ilyen gazdagok

Átlépte a magyar milliomosklub a bűvös határt - Sosem voltak még ilyen gazdagok

Átlépte a 4000 milliárd forintot a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ezzel az egy ügyfélre eső vagyon is meghaladta a 100 milliót. A Citigold ügyfeleinek köszönhetően az Erste Bank nőtt a legjobban kezelt vagyon és ügyfélszámla tekintetében tavaly, de az MKB privátbankja is nagyot ment: fél év alatt a piaci szereplők között a legnagyobb összeget, 70 milliárd forintot tudott becsatornázni. Mindeközben fokozódik a piaci koncentráció, az öt legnagyobb szolgáltató kezében van a piaci összvagyon 74%-a.

Kihoztuk a listát: ezek a magyar alapkezelők keresték a legtöbbet a befektetőknek

Azt a Portfolio januári éves összefoglalóiból már tudjuk, hogy a részvényalapokkal lehetett a legtöbbet keresni 2017-ben. Most annak jártunk utána, hogy egy átlagügyfél mennyit kereshetett egy-egy magyar alapkezelőnél. A szolgáltatók közül csak az Equilor tudott 10% felett hozni ügyfeleinek tavaly, de összességében a Generali, az Amundi, az MKB-Pannónia és az Aegon se teljesített rosszul, náluk 4% feletti átlagos hozamot lehetett zsebre tenni. Persze az összehasonlítást nem árt fenntartásokkal kezelni, az eredményeket a kategóriák szerinti kezelt vagyon mellett az is befolyásolja, hogy mely alapkezelő milyen típusú alapokat kezel, és így összességében mekkora kockázatnak teszi ki befektetőit.

Hurrá, vége a kamatok nélküli világnak! - Vagy inkább sírás lesz belőle?

Hétfőn régóta nem látott rossz hangulat és pánikszerű eladási hullám söpört végig a világ részvénypiacain, részben a kötvénypiaci hozamemelkedéssel kapcsolatos aggodalmak miatt. Az, hogy végre vége szakadhat a kamatok nélküli világnak, sokaknak jó hír lehet, így szép lassan már a bankbetétekkel vagy pénzpiaci alapokkal is lehet keresni valamennyit. A kötvénypiaci hozamemelkedéssel viszont éppen azok nem járnak olyan jól, akik kötvényalapokba fektetnek, ez esetben ugyanis a hozamemelkedés átmenetileg a kötvényalapok aranykorának végét hozza magával.

Valakik még az állampapíron is 6,4%-ot keresnek

Valakik még az állampapíron is 6,4%-ot keresnek

Azzal, hogy a tavalyi éves átlagos infláció 2,4% lett, vannak olyan, inflációhoz kötött lakossági állampapírok, amelyek szép kamatokat fizetnek befektetőiknek. Bár más befektetéseknél ez nem szokatlan, a három éve kibocsátott állampapírok tulajdonosai 6,4%-os kamatnak is örülhetnek majd, miközben a legújabb sorozatok 3,5-3,8%-on forognak. A most befektetőket persze ez már nem vigasztalja, de azért utánajártunk, hogy a még forgalomban lévő prémium állampapírok közül melyek azok, amelyek a kedvező kamatprémium és infláció együttes hatásaként a legtöbbet fizetik jövőre a befektetőknek.

Berobbantak a hazai befektetések, de tényleg a magyar emberek veszik őket?

Berobbantak a hazai befektetések, de tényleg a magyar emberek veszik őket?

Tavaly eddig sosem látott szintre, 6000 milliárd forint fölé nőtt a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon, miközben a kötvényalapok mellett az ingatlan, abszolút hozamú és vegyes alapok is beléptek az ezermilliárd forintos körbe. De vajon a lakossági vagy sokkal inkább az intézményi befektetők keresletének köszönhető a befektetési alapok felfutása? Kik veszik igazából az ingatlanalapokat és kik "tehetnek" arról, hogy a pénzpiaci alapok mélyrepülése még mindig tart? Alábbi cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

Nem mindennapi, amit ők csinálnak - Befektetési sztorik magyar profiktól

A mostani piaci felívelésben boldog-boldogtalan részvényeket vesz, de vannak olyan befektetők, akik nemcsak a gyors pénzkereseti lehetőségeket keresik, hanem a hosszú távú, értékalapú befektetés hívei. De van egyáltalán ilyen piaci környezetben létjogosultsága az értékalapú stratégiának? Tényleg érdemes éveket várni, hogy egy jónak hitt befektetési sztori értéke a felszínre kerüljön? A jó és rossz befektetési tapasztalatokról, a piaci félreárazásokról, befektetői pszichológiáról és a magyar befektetési lehetőségekről beszélgettünk a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsereivel és elemzőivel.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility